1 online tag
     


Hajdú-Bihar megyéhez és Debrecenhez kötõdõ 
élsportolók az olimpiákon

I. Olimpiai Játékok Athén, 1896
Nem volt Debrecenbõl és a megyébõl résztvevõ.

II. Olimpiai Játékok Párizs, 1900
Nem volt Debrecenbõl és a megyébõl résztvevõ.

III. Olimpiai Játékok St. Louis, 1904
Nem volt Debrecenbõl és a megyébõl résztvevõ.

IV. Olimpiai Játékok London, 1908
Nem volt Debrecenbõl és a megyébõl résztvevõ.
 
V. Olimpiai Játékok Stockholm, 1912
Békessy Béla kardvívó, egyéni ezüstérem, tõr egyéni 7.
Mudin Imre súlylökõ, 6. helyezés.
 
VI. Olimpiai Játékok Berlin, 1916
Az I. Világháború miatt elmaradt.
 
VII. Olimpiai Játékok Antwerpen, 1920
Magyarország sportolói mint a háborúban vesztesek, nem kaptak meghívást.
 
VIII. Olimpiai Játékok Párizs, 1924
Halasy Gyula agyaggalamb lövészet, egyéni aranyérem,
Szomjas Gusztáv agyaggalamb lövészet csapat és futószarvas lövészet csapat 6.,
Szomjas László agyaggalamb lövészet csapat 6., futószarvas lövészet csapat 6.
Barta István vízilabda 5. helyezés
Grimm János kerékpáros helyezés nélkül
 
IX. Olimpiai Játékok Amsterdam, 1928
Barta István vízilabda ezüstérem
Kárpáti (Kellner) Károly birkózó, 4. helyezés.
 
X. Olimpiai Játékok Los Angeles, 1932
Barta István vízilabdázó, aranyérem.
Kabos Endre kardvívó, csapat arany-, egyéni ezüstérem,
Kovács Pál kardcsapat aranyérem,
Kárpáti Károly birkózó, ezüstérem
 
XI. Olimpiai Játékok Berlin, 1936
Kabos Endre kardvívó, csapat és egyéni egy-egy aranyérem,
Harangi Imre ökölvívó, aranyérem,
Kárpáti Károly birkózó, aranyérem,
Nagy Margit tornász, csapat bronzérem,
Törös Olga tornász, csapat bronzérem,
Fux Irén (Korompay Irén néven) torna, tartalék versenyzõ,
Aradi Gyula tornaedzõ.
 
XII. Olimpiai Játékok Helsinki, 1940
A II. Világháború miatt elmaradt
 
XIII. Olimpiai Játékok London, 1944
A II. Világháború miatt elmaradt
 
XIV. Olimpiai Játékok London, 1948
Kovács Pál kardvívó, csapat aranyérem, egyéni bronzérem,
Gyarmati Olga atléta (távolugró) aranyérem,
Nagy Margit (Dr. Sándorné) tornász, csapat ezüstérem,
Mogyorósi Klencs János tornász, talajgyakorlat ezüst-, csapat és lóugrás bronzérem,
Mogyoróssy Gyõzõ tornász, csapat bronzérem,
Sántha Lajos tornász, csapat bronzérem,
Tóth Lajos tornász, csapat bronzérem,
Tarányi József birkózó, 5. helyezés,
Németi Gyula birkózó, 6. helyezés,
Szondy István öttusázó, 18. helyezés,
Aradi Gyula tornaedzõ.
 
XV. Olimpiai Játékok Helsinki, 1952
Kovács Pál kardvívó, egyéni és csapat egy-egy aranyérem,
Hódos Imre birkózó, aranyérem,
Szondy István öttusázó, csapat arany-, egyéni bronzérmes,
Németi Gyula birkózó, 4. helyezés,
Kocsis Károly tornász, csapat 6. helyezés,
Mogyorósi Klencs János, tornász, csapat 6. helyezés,
Réthy Sándor tornász, csapat 6. helyezés,
Tóth Lajos tornász, csapat 6. helyezés
Aradi Gyula tornaedzõ
Gyarmati Olga atléta (távolugró) 10. helyezés.

XVI. Olimpiai Játékok Melbourne, 1956
Kovács Pál kardvívó, csapat aranyérem,egyéni 7. helyezés,
Kanizsa Tivadar vízilabdás aranyérem,
Hódos Imre birkózó 4. helyezés,
Gyarmati Olga atléta (távolugró), 11. helyezés,
Aradi Gyula tornaedzõ, nõi versenyzõi arany és ezüstérmeket nyertek.
 
XVII. Olimpiai Játékok Róma, 1960
Kovács Pál kardvívó, csapat aranyérem,
Kanizsa Tivadar vízilabdás, bronzérem,
Veres Gyõzõ súlyemelõ, bronzérem,
Kamuti Jenõ tõrvívó, csapat 4. helyezés,
Békési Sándor torna, csapat 12. helyezés
Hódos Imre birkózó, nem került döntõbe.
 
XVIII. Olimpiai Játékok Tokió, 1964
Kanizsa Tivadar vízilabdás, aranyérem,
Veres Gyõzõ súlyemelõ, bronzérem
Kamuti Jenõ tõrvívó egyéni 5., csapat 7. helyezés,,
Molnár István röplabdás, 6. helyezés,
Gõri István atléta (gyalogló) 15. helyezés,
Balla Mária úszó, nem jutott döntõbe,
Gulyás Ákos úszó, nem jutott döntõbe,
Hódos Imre birkózó versenybíró.
 
XIX. Olimpiai Játékok Mexikó-város, 1968
Balczó András öttusázó, csapat aranyérem, egyéni ezüstérem,
Fenyvesi Csaba párbajtõ vívó, csapat aranyérem,
Kamuti Jenõ tõrvívó, egyéni ezüstérem, csapat 5. helyezés,
Rudasné Antal Mária atléta (gerelyhajító), bronzérem,
Veres Gyõzõ súlyemelõ, 4. helyezés,
Papp Lajos sportlövõ, 10. helyezés,
Herczeg Béla tornász, csapat 13. helyezés,
Kiss Tóth Sándor tornász, csapat 13. helyezés,
Hódos Imre birkózó, versenybíró.
 
XX. Olimpiai Játékok München, 1972
Balczó András öttusázó, egyéni aranyérem, csapat ezüstérem,
Fenyvesi Csaba párbajtõrcsapat aranyérem, tõrcsapat 4. helyezés,
Kamuti Jenõ tõrvívó, egyéni ezüstérem,
Papp Lajos sportlövész, bronzérem,
Gál Henrik birkózás 4. helyezés,
Pércsi József birkózás, 4. helyezés
Bruzsenyák Ilona atléta, öttusa 8., távolugrás 10. helyezés,
Herczeg Béla tornász, csapat 8. helyezés,
Molnár Imre tornász, csapat 8. helyezés,
Kulcsár Magdolna atléta, nem került döntõbe,
Hódos Imre birkózó, versenybíró.
 
XXI. Olimpiai Játékok Montreal, 1976
Tóth Harsányi Borbála kézilabdás, bronzérem,
Tóth Harsányi Katalin kézilabdás, bronzérem,
Sterbinszky Amália, kézilabdás, bronzérem,
Tuncsik József cselgáncsos, bronzérem,
Fenyvesi Csaba párbajtõrözõ, csapat 4., egyéni 7. helyezés,
Gál Henrik birkózás, 4. helyezés,
Molnár Imre tornász, csapat 4., lóugrás 5. helyezés,
Bardi Gyöngyi (Gerevichné) röplabdás, 4. helyezés,
Süvöltõs Mihály dr. kézilabdás, 6. helyezés,
Varga István kézilabdás, 6. helyezés,
Kamuti Jenõ dr. tõrvívó, csapat 7. helyezés,
Papp Lajos sportlövõ, 13. és 20. helyezés,
Fodor Mihály birkózó, nem került döntõbe,
Lázár Magdolna atléta, nem került döntõbe,
Fülöp György dr. kézilabdás, játékvezetõ,
Hódos Imre birkózó, versenybíró.
 
XXII. Olimpiai Játékok Moszkva, 1980
Vaskúti István kenus (500 m páros), aranyérem,
Szombathelyi Tamás öttusázó, csapat ezüstérem,
Váradi János ökölvívó, bronzérem,
Sterbinszky Amália kézilabdás, 4. helyezés,
Dzvonyár János úszó, 5. helyezés,
Varga László súlyemelõ, 8. helyezés,
Fórián Éva sportlövõ, 11. helyezés,
Papp Lajos sportlövõ, 13. helyezés,
Babály László atléta, nem került döntõbe,
Bardi Gyöngyi röplabdás, nem került döntõbe,
Fülöp György dr. kézilabda játékvezetõ,
Hódos Imre birkózó, versenybíró.
 
XXIII. Olimpiai Játékok Los Angeles, 1984
Magyarország nem vett részt az olimpián
 
XXIV. Olimpiai Játékok Szöul, 1988
Bujdosó Imre kardvívó, csapat aranyérem,
Bereczki Sándor sportlövõ, nem került döntõbe,
Bíró Imre kézilabdás, nem kerültek döntõbe,
Bordás József kézilabdás, nem kerültek döntõbe,
Hoffmann László dr. kézilabdás, nem kerültek döntõbe,
Váradi János ökölvívó, nem került döntõbe,
Hódos Imre birkózó, versenybíró.
 
XXV. Olimpiai Játékok Barcelona, 1992
Bujdosó Imre kardvívó, csapat ezüstérem,
Csõsz Imre cselgáncsos, bronzérem,
Fórián Éva sportlövõ, 4. helyezés,
Ágh István sportlövész, 6. és 14. helyezés,
Bíró Imre kézilabdás, nem kerültek döntõbe,
Szathmári János kézilabdás, nem kerültek döntõbe,
Fórián Csilla tollaslabdás, nem került döntõbe,
Kovács Judit atléta, nem került döntõbe,
Árvay Sándor teniszezõ, versenybíró.
 
XXVI. Olimpiai Játékok Atlanta, 1996
Szántó Anna kézilabdás, bronzérem
Szilágyi Katalin kézilabdás, bronzérem
Csõsz Imre cselgáncsos, 9. helyezés,
Szebenszki Anikó atléta (gyalogló), 27. helyezés,
Dombi Tibor labdarúgó, nem jutottak döntõbe,
Madar Csaba labdarúgó, nem jutottak döntõbe,
Petõ Zoltán labdarúgó, nem jutottak döntõbe,
Sándor Tamás labdarúgó, nem jutottak döntõbe,
Szatmári Csaba labdarúgó, nem jutottak döntõbe,
Karacs Zsolt sportlövõ, 23. és 24. helyezés lég- és szabadpisztolylövésben,
Kecskés Zoltán súlyemelõ, 8. helyezés,
Nagy József ökölvívó, nem jutott döntõbe,
 
XXVII. Olimpiai Játékok Sydney, 2000
Zsivoczky Attila tízpróba 8. helyezés,
Szebenszky Anikó atléta, gyaloglás 29. helyezés,
Csõsz Imre cselgáncs, nem került döntõbe.
 
XXVIII. Olimpiai Játékok Athén, 2004
Szatmári János kézilabdás, 4. helyezés,
Zsivoczky Attila tízpróba, 6. helyezés.
   
XXIX. Olimpiai Játékok Peking, 2008
Szûcs Ibolya Gabriella kézilabda, 4. helyezés,
Kalucza Norbert ökölvívó, nem került döntõbe,
Varga Miklós ökölvívó, nem került döntõbe,
Szabó Zita triatlonos, nem került döntõbe,
Zsivoczky Attila tízpróba, nem került döntõbe


Hajdú-Bihar Megye olimpikonjai

A megye településein sok tehetséges sportoló született, élt, készült, a legmagasabb színtû nemzetközi, nemzetek közötti versenyekre.
A legnépszerûbb, legmagasabb színtû versenyre, az olimpiákra azonban csak a legtehetségesebbek, a legeredményesebbek kerültek, akikre büszke településük.
Nem egy esetben fát ültettek, neveltek, róluk dombormûvet, emléktáblát készítettek, hogy méltóan dicsõítsék büszkeségüket.
A Hajdú-Bihar Sporttörténész Egylet levéltári, könyvtári kutatómunkájával fellelte e sportolókat és most a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat segítségével közreadja legmagasabb színtû eredményeik felsorolásával.

  Babály László
1957. március 14.
A Nyírlugoson született sportoló labdarúgóként kezdte, a Debreceni Vasutas Sport Club NB I/B csapatában játszott. A gyorsaságával az atlétikai versenyeken is felhívta magára a figyelmet. Rövidtávfutó lett. Már 18 évesen nyerte magyar bajnokságot. 1980-ban a moszkvai olimpián tagja volt a 4x100 méteres váltónak. Huszonkilencszeres válogatott. Nevelõedzõi Bíró Mátyás, Vojta Lászó, Kövesdi István voltak.  

 
Bardi Gyöngyi (Gerevich Pálné)
1958. február 2.
A Hosszúpályiban született röplabdás sportoló Debrecenben ismerkedett meg a sportágával és lett ifjúsági válogatott. Nevelõedzõi Fogarasi József és Farkas Istvánné voltak. A 329-szeres válogatott az 1976-os montreali, és az 1980-ban a moszkvai olimpián, csapatával egyaránt negyedik helyezést ért el. Tízszeres magyar bajnok és nyolcszoros Magyar Népköztársasági Kupa gyõztes csapat tagja volt. Egy ideig török sportklubban játszott, ott is kétszeres bajnokcsapat tagja volt. 1977-ben, 1981-ben és 1983-ban az Európa-bajnokságokon bronzér-
meket szerzett a válogatott tagjaként. 1977-ben az Európa-bajnokságon az All Star csapatba választották. Ötször választották meg az év röplabdázójának.

  Barta István (Berger István)
1895. augusztus 13 – 1948. február 16.
Az úszó, vízilabdázó kapus sportoló Álmosdon született. Három olimpián vett részt. 1924-ben Párizsban a hatodik, 1928-ban Amszterdamban ezüstérmes, 1932-ben Los Angelesben az aranyérmet vehette át a bajnokcsapat tagjaként. Magyar bajnokságot vízilabdázóként háromszor, úszóként kétszer nyert. Ötvenszeres válogatott. Háromszoros Európa-bajnoki aranyérmes. Gépészmérnöknek készül, de katonai szolgálatra a frontra vezénylik 1915-ben. Orosz hadifokságba esik, két év múlva kerül haza. Banki
alkalmazott, majd egy részvénytársaságnál fõtisztviselõ, nyugdíjazásáig.

  Bíró Imre
1959. december 20.
A Hajdúböszörményben született kézilabdás sportoló az 1988-as szöuli olimpián tagja volt a negyedik, az 1992-es barcelonai olimpián a hetedik helyezést elért csapatnak. A Debreceni Dózsa NBI-es csapatának volt a játékosa.

  Bujdosó Imre
1959. február 12.
Berettyóújfaluban született a kiváló kardvívó. Az 1988-as szöuli olimpián kardvívásban csapatbajnoki aranyérmet nyer, 1992-ben Barcelonában az ezüstérmes csapat tagja. 1979-ben ifjúsági világbajnoki aranyérmet nyer. 1983-ban világbajnoki ezüst-, 1985-ben bronzérmes csapattag. 1986-ban világbajnoki egyéni ezüstérmes, csapattagként negyedik helyezett. 1990-ben a világbajnokságon csapattagként ezüstérmes. 1991-ben a világbajnokságon és Európa-bajnokságon egyaránt aranyérmes csapattag. Budapesten érettségizett. A Testnevelési Fõiskolán szakedzõi és sportszervezõi diplomát szerez. 1994-tõl a Német Szövetségi Köztársaságban vállal edzõséget.

  Dombi Tibor
1973. november 11.
Püspökladányban született, Sárrétudvariban és a Debreceni Olasz Focisuliban kezdett futballozni. Következõ állomása a Debreceni Sportiskola, majd a Debreceni Vasutas Sport Club labdarúgója. Németországban és Hollandiában is rúgta a labdát a rendkívül gyors jobbszélsõ. Részt vett az 1996-os atlantai olimpián, a tizenhatodik helyezést elérõ csapat tagja volt. Ötször volt a magyar bajnokcsapat tagja, ugyancsak ötször volt Szuperkupa-gyõztes. Háromszor volt Magyar Kupa aranyérmes, egyszer Liga Kupa gyõztes csapat tagja. Harmincöt alkalommal vette magára a válogatott mezét.
 
Sport Club labdarúgó csapatának.

  Fodor Mihály
1950. március 16.
A Hajdúdorogon született birkózó Debrecenben érte el sikereit. Szabadfogásban a 62 kilogrammos súlycsoportban vett részt az 1976-os montreali olimpián. Négyszeres magyar bajnok. 1976-ban az Európa-bajnokságon negyedik helyezést ért el.

 
Gáll Henrik
1947. március 5.
A Földesen született szabad- és kötöttfogásban egyaránt kiváló birkózó, sokszoros magyar bajnok.  1976-ban szabadfogású birkózásban az 52 kg-os súlycsoportban Montreálban olimpiai negyedik helyezést ért el. 1976-ban az Európa-bajnokságon negyedik helyezést ért el. 1970-ben Európa-bajnoki ezüst- 1973-ban bronzérmet nyert. 1975-ben világbajnokságon negyedik, Európa-bajnokságon hatodik. 1976-ban Európa-bajnokságon legyõzhetetlennek bizonyult, teljesítményéért aranyérmet vehetett át.

  Harangi Imre
1913. október 16 – 1979. február 4
A kiváló ökölvívó Hajdúsámson és Nyíradony között, egy bakterházban látott napvilágot, ahol édesapja váltókezelõként dolgozott. Mindkét település magáénak vallotta a kiváló ökölvívót, aki 1936-ban Berlinben az olimpián bajnokságot nyer könnyûsúlyban. A berlini olimpiai bajnokok egy-egy facsemetét kaptak ajándékba, hogy szülõföldjükön elültetve, hosszú évtizedeken keresztül hirdessék a bajnok dicsõsségét. Harangi facsemetéjéért mindkét település harcba szállt. Végül az édesapa vágta el a gordiuszi csomót. A facsemetének a gyökérzetbõl - szerencsére - volt egy oldalhajtása, melynél a kertészkedõ szülõ kettéválasztotta, így mindkét település kapott egy-egy fát. A fákat
mindkét település gondozta, megnõttek s így ma is hirdetik Harangi Imre dicsõségét. Tizennégy éves korában került Budapestre, Adler Zsigmond keze alá. A mester ötszörös magyar bajnokot, Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzõ öklözõt nevel az ügyes sportolóból. A polgári életben autószerelõ, repülõgép szerelõ, pilóta. 1941-ben kényszerleszállás közben súlyos, életveszélyes sérüléseket szenved. Mûtétek sorozata után részben visszanyeri egészségét, de már nem versenyezhet. Trafikos boltjában keresi kenyerét. Az ökölvívás szeretete készteti edzõi munkára, a GANZ MÁVAG szakosztályában nevelte, oktatta  az utánpótlást élete végéig.

  Hódos Imre
1928. január 10 – 1989. április 23.
Hajdúnánáson született, Debrecenben ismerkedett meg sportágával. Elõbb a Debreceni Torna Egyletben tornászként kezdett, késõbb a Debreceni Munkás Testedzõ Egyesületben, majd a Debreceni Vasutas Sport Clubban birkózó volt. A légsúlyú, kötöttfogású birkózó 1952-ben, a helsinki olimpián szerzi meg az aranyérmet, bajnokságot nyerve. Az 1956-os melbourne-i olimpián negyedik, 1960-ban, Rómában nem kerül döntõbe. Rekordjait olimpiai részvételeivel érte el. Nyolc olimpián aktív részt vevõként szerepelt. Három olimpián versenyzõként vett részt, 1964-tõl mint versenybíró öt olimpián tevékenykedett. A világ legjobb versenybíróinak egyikeként megkapta a FILA Aranysípját, és ezüst oklevelét.

  Kabos Endre
1906. november 5 – 1944. november 4.

Nagyváradon született, de mégis berettyóújfaluinak vallotta magát a kitûnõen felkészült, nagyon tehetséges vívósportoló. Gyermekkorát ott töltötte, ott nevelkedett, oda kötötte ifjúsága. Szívéhez nõtt a kisváros. 1932-ben Los Angelesben a kardcsapat tagjaként olimpiai aranyérmet nyer, egyéniben bronzérmes. A berlini olimpián 1936-ban két aranyérmet vehetett át, mivel egyéniben és csapatban is bajnokságot nyert. Nemzetközi sikereit elõkészítették a magyar bajnokságok. Háromszor lett aranyérmes. A kontinens bajnokságokon is kitûnõen szerepelt. Eu-
rópa-bajnokságokon: 1931-ben kardcsapat aranyérem, egyéniben ezüst, 1933-ban egyéni és csapata aranyérem, 1934-ben ugyancsak csapat és egyéni aranyérem, 1935-ben csapat aranyérem, egyéniben hatodik helyezés fémjelezte tehetségét, szorgalmát. Berettyóújfaluban tisztelete jeléül a város olimpiai ligetet létesített és e ligetben ültette el Berlinben az olimpiai aranyérem mellé kapott tölgyfacsemetét, hirdetve ezzel is dicsõsségét.

 
Kalucza Norbert
1986. december 4
A Mátészalkán született ökölvívó hat gyerekes család legkisebbike. Gyenge a hallása, de akaraterejével a hiányosságát pótolja. Nevelõedzõje Váradi János volt, õ fedezte fel tehetségét.  Hat éve Deél István irányítja edzéseit a Debreceni Ökölvívó Kft-ben. Junior és felnõtt magyar bajnokságokat nyert, három alkalommal. A junior Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett.
Részt vett 2008-ban Pekingben az olimpián, sajnos nem került a döntõbe.

Karacs Zsolt
1966. október 30.
A Püspökladányban született sportlövõ az 1996-os atlantai olimpián a 10 méteres légpisztoly számban a   huszonharmadik, a szabadpisztolylövésben  harmincharmadik helyen végzett.

  Lázár Magdolna
1951. május 5.
A Hajdúböszörményben született atléta a Debreceni Egyetemi Atlétikai Clubban sportolt. Középtávfutásban ért el kiváló eredményeket. Edzõje dr. Aradi János. Tizenhétszer nyert magyar bajnokságot, tizenkét országos rekordot ért el. Huszonkétszer volt válogatott. Az 1976-os montreali olimpián 800 méteren az elõfutam ötödik, 1500 méteren az elõfutam kilencedik helyezéséig jutott el. 1975-ben a Fõiskolai Világbajnokságon negyedik és hatodik helyen végzett. 1978-ban az Európa-bajnoksá-
gon tizenegyedik helyezést szerzett. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen programozó matematikus diplomát vehetett át, számítástechnikai tanár. Edzõi oklevelet is szerzett, utánpótláskorú atlétákkal foglalkozik.

  Madar Csaba
1976. október 8.
A Püspökladányban született középpályás labdarúgó Sárrétudvariban és a Debreceni Sportiskolában kezdett, majd a Debreceni Vasutas Sport Club labdarúgója volt. Részt vett az 1996-os atlantai olimpián, Brazília és Japán ellen gólt is rúgott. A válogatott a tizenhatodik helyezést érte el. Játszott az MTK-ban is, 2008-ban hagyta abba az NBI-es szereplést. Az NB I-ben 367 mérkõzésen szerepelt, 32 gólt rúgott. Ötször volt magyar bajnokcsapat tagja, kétszer Magyar Kupa-gyõztes. Három alkalommal volt a válogatott tagja. Három gyermek édesapja.

Nagy Béla
1962. március 2o.
A Nádudvaron született birkózó kötöttfogásban, +100kg. súlycsoportban jeleskedett a versenyeken. 1988-ban a szöuli olimpián a hatodik helyezést érte el. 1992-ben a barcelonai olimpián nem került döntõbe. 1974-ben az ifjúsági Európa-bajnokságon negyedik helyezést ért el. 1976-ban és 1978-ban az Európa-bajnokságokon bronzérmet nyert. 1983-ban Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett, világbajnokságon negyedik volt.

    Nagy József
1975. június 28.
A Debrecenben született, de Hajdúhadházon kezdõ ökölvívó az 1996-os atlantai olimpián a 67 kg-os súlycsoportban vett részt a versenyen. Sajnálatos sérülése miatt az elsõ fordulóban kiesett a versenybõl. Nevelõ-edzõje Gábor László. Hatszoros magyar bajnoki aranyérmes. 1994-ben Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. 2002-ben az Év Ifjúsági Sportolója kitüntetõ címet kapta meg.

  Nagy Lajos
1945. január 5.
A Vámospércsen született sportlövõ Debrecenben ismerkedett meg a sportággal és vált válogatott sportolóvá. Az 1980-as moszkvai olimpián tizenharmadik helyezést ért el.

Pércsi József
1942. március 19.
A Földesen született birkózó az 1972-es müncheni olimpián, kötöttfogásban, a 90 kg-os súlycsoportban a negyedik helyen végzett. Ötször nyert magyar bajnokságot. 1971-ben a világbajnokságon az ötödik helyet szerezte meg.


  Réthy Sándor
1923. november 15 - 1998. június 6.
A Debrecenben született tornászt Aradi Gyula edzõ szemelte ki és irányította a Debreceni Torna Egyletbe. A tehetséges tornász négyszer nyert csapattagként magyar bajnokságot. Az 1952-es helsinki olimpián a hatodik helyezést elért csapat tagja volt. 1954-ben Európa-bajnokságon, 1955-ben világbajnokságon szerepelt a válogatott tagjaként. Debrecenbõl a Budapesti Honvédba igazolt.

  Sterbinszky Amália
1950. szeptember 29.
A Hajdúszoboszlón született kézilabdás sportoló 1976-ban a montreali olimpián tagja volt a bronzérmes-, 1980-ban a moszkvai olimpián a negyedik helyezett magyar csapatnak. A Debreceni Dózsa játékosaként kezdte sportpályafutását. Nevelõedzõje Kapitány Ferenc volt. Debrecenbõl a Fradiba, majd a Vasasba igazolt. Tízszer volt magyar bajnokcsapat tagja, ötször kupagyõztes, egyszer Európa Kupa gyõztes csapat tagja. Öt évben volt az NB I. gólkirálya. A válogatottban kettõszázötven alkalommal szerepelt. Az 1971-es világbajnokságon bronzérmes, 1973-ban negyedik, 1975, 1978. években a világbajnok-ságokon bronzérmes csapattag. Az 1982-es világbajnokságon ezüstér-
mes. Világválogatott. A Testnevelési Fõiskolán edzõi képesítést szerzett. Edzõként Dániában férjhez menve férfi és nõi csapatokat edzett. Közben Dániában még kétszer nyert bajnokságot.

 

Süvöltõs Mihály dr.

1949. augusztus 19.

        Az Újlétán született kézilabdás sportoló Debrecenben ismerkedett meg sportágával. Az általános iskola hetedik osztályosaként Fogaras József testnevelõ tanár fedezte fel adottságait és küldte el a Debreceni Sportiskolába, ahol Nagy Jenõ lett a nevelõedzõje. Középirányítóként játszott a Debreceni Dózsa bajnokcsapatában. 75 alkalommal volt válogatott. Tagja volt az 1976-os montreali olimpián a hatodik helyezést elért magyar csapatnak. Világbajnoki kilencedik helyezés, „B” világbajnoki bronzérem fémjelezte sportolását. Elvégezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemet, orvosként a Rendõr-fõkapitányságon helyezkedett el. Hû maradt Debrecenhez


  Szathmári János
1968. március 25.
A nádudvari születésû kézilabdás kapus sportoló tagja volt az 1992-es barcelonai olimpián hetedik helyezést elért csapatnak.

  Szondy István
1925. december 29.
Berettyóújfaluban született a kiváló öttusázó, de hamar elkerült Ceglédre, ahol úszó és vízilabdázóként kezdett sportolni. A soproni és pécsi hadapródiskolában céllövéssel foglalkozik, Takács Elek a mentora. Budapesten megismerkedik a vívással és lovaglással, öttusázóvá válik. Az 1948-as londoni olimpián tizennyolcadik, az 1952-es helsinki olimpián csapatával aranyérmet nyert, egyéniben bronzérmes. 1949-1954 között négy alkalommal nyert magyar bajnokságot, bekerült a válogatottba. Az 1953-as világbajnokságon egyéni ezüstérmes. 1954-ben csapatvilágbajnok, egyéniben bronzérmes. 1955-ben újabb csapat világ-
bajnoki érmet kap, egyéniben ötödik. Az 1956-os lovas olimpián részt vesz. de nem ér el helyezést. A Testnevelési Fõiskolán testnevelõ tanári diplomát szerez, tanárként Újpesten dolgozik. A Német Szövetségi Köztársaságban testnevelõként helyezkedik el, vívóedzõséget is vállal. Megválasztják a Német Öttusa Szövetség kapitányának, ahol nyugdíjazásáig tevékenykedik.

  Tarányi József
1912. január 1 – 1964. február 21
Birkózó, 1948-ban Londonban az olimpián, kötöttfogásban, 87 kg felett ötödik helyezés ért el. A Debreceni illetékességû sportolót pékinasként fedezték fel munkatársai. Roppant nagy erejével, 3 zsák lisztet is felvett egyszerre. Javasolták neki a sportolást, amit meg is fogadott. Súlyemelõként kezdte, de hamar átpártolt a birkózásra. 1929-ben már országos ifjúsági bajnokságot nyert. Kétszer a magyar bajnokságban jeleskedett, és nyert aranyérmet. 1934-ben a munkásolimpián nehézsúlyban nyert aranyérmet. 1938-tól edzõi feladatokat is végzett. Hódos Imre, Németi Gyula és Sípos László nevelõedzõje volt. Emlékét Debrecenben egy róla elnevezett utca õrzi.

  Tuncsik József
1949. szeptember 23.
A Tégláson született cselgáncsos hamar elkerült szülõhelyérõl. Budapesten a Honvéd Sport Egyesületben vált élsportolóvá. A montreali olimpián 1976-ban a pehelysúlyban nyert bronzérmet. Négyszeres magyar bajnok. 1973 és 1974 években rész vesz az Európa-bajnokságokon, de nem ér el helyezést. 1976-ban az Európa-bajnokságot megnyeri, aranyérmet vehet át. 1978-ban negyedik helyezést ér el az Európa-bajnokságon. Civil foglalkozás-
ként kõmûves szakvizsgát szerez. A Testnevelési Fõiskolán szakedzõi diplomát vesz át 1982-ben. A Honvéd, majd a Paks edzõje.

Varga László
1953. április 7.
A Debreceni Vasutas Sport Club súlyemelõje Tiszacsegén született. A kisnehézsúlyban versenyzett, az 1980-as moszkvai olimpián nyolcadik helyezést ért el.

 
Veres Gyõzõ
1936. június 13.
A Berekböszörményben született súlyemelõ 1960-ban a római olimpián és 1964-ben Tokióban egyaránt bronzérmet nyert. 1968-ban Mexikó városban a negyedik helyezést szerezte meg súlycsoportjában. A Debreceni Honvéd SE-ben kezdte el sportpályafutását, majd a Csepelbe igazolt. Tizenháromszor nyert magyar bajnokságot. 1957-ben az Európa-bajnokságon ötödik, 1958-ban a világbajnokságon hatodik, az Európa-bajnokságon ötödik. 1959-ben a világbajnokságon negyedik, az Európa-bajnokságon ötö-dik. 1961-ben a világbajnokságon ezüstérmes, 1962-ben és 1963-ban világbajnoki aranyérmes. 1971-tõl a Tatabányai Bányász vezetõedzõ-je. 1973-tól Törökországban állami edzõ. 1974-tõl Ausztráliában él. Sydneyben autószerelõ mûhelyt vezet.

A Hajdú-Bihar Megye olimpikonjai anyagának gyûjtését, összeállítását, rendezését a Hajdú-Bihar Megyei Sporttörténész Egylet tagjai:  
 
Csiszár Antal,
Dr. Fésüs László,
Kenéz Tünde,
Komáromi Ákos,
Kovács Sándorné,
Pécsi Hajnalka,
Pécsi Imre,
Sándor Mihály és
Dr. Szûcs Ernõ végezték

Megyei versenynaptár


Programok

Jelenleg nincs aktuális program